Smithi élete

 Igen...ez a nap szinte erről a mondatról szólt.
Reggel felkeltem, a szokásos tevékenységeket elvégeztem, viszont mégsem volt minden a szokásos. Apa írt egy sms-t, hogy: "Nem kapcsoltattam ki az internetet, de szeretnék bemenni 1-2 dologért a lakásba. Hány órakkor mehetek?" Erre a válaszom:"Ha tényleg csak 1-2 dolog kell, és nem maradsz itt bármikor."
Pár perc múlva itthol is volt, de pechére az ajtókat csukva találta. Nem volt szándékos, csak zenét hallgattunk és nem hallottuk, hogy jött. De utánna észre vettem és beengettem. Gondoltam, hogy nem csak annyi lessz, hogy összepakol pár cuccot és már megy is. Persze, hogy volt itthol megint vita anya és apa között. Na meg most énis beszálltam. Soha nem volt olyan, hogy én visszaszóljak (egyrészt nem mertem, másrészt úgy gondoltam, nem az én dolgom, nem szólok bele.) De ezúttal rendesen kiosztottam, és mondtam a lányára is 1-2 dolgot, mert mióta elment, azt hiszi mindenkinek csak úgy ÁLLJ-t parancsoljon. Úgyhogy valahol mostmár nállam is betelt a pohár és kipártoltam életemben először anyut. Jól esett, hiszen mostmár én vagyok a férfi a házban. Na mind1, ennyit erről.
Persze közben beszéltem Rolummal is, de nem olyan sokat. Minden esetre minden telefonbeszélgetésben elhangzott a: "jössz ma?" kérdés. Persze a válasz valami nagyon lehangoló volt: "nem tudom" meg "majd megbeszéljük". Sokkal jobb lett volna, ha azt mondja: "Igen megyek holnap." Máris a fellegekben jártam volna egész nap. Hiányzik:'(
Összességében nem volt a legjobb napom, de holnap hátha a fellegekben jobb leszz.